Főboszorkány irodája
2 / 2 oldal
4 posters
2 / 2 oldal • 1, 2
Mentor - 12. szint
Diane Johnson
Nashota & Diane
Felettébb érdekel, milyen retorzió kiszabását vették fontolóra a mélyen tisztelt Banyák, és ezúttal sem a rosszindulat, pusztán a kíváncsiság hajt. Éppen csak egy pillanatra villan fel a gondolat, talán elég büntetés a nőnek elveszíteni véglegesen a varázserejét, de amilyen könnyedén táncolt elő elmém rejtekéből, úgy illan is tova. Nem! Még ha ő nem is küldhet reánk több átkot, a konvene nagy valószínűséggel mindenhez asszisztált. Többre van szükség holmi ejnye-bejnye szidalmazásnál és nem kétlem, meg is fogják kapni mindahányan vannak. Nem tartom magam bosszúállónak, de ez a fajta megnyilvánulás több a soknál. Bele se merek gondolni, milyen károkat okozhattak volna… nem csak nekünk, hiszen a világunk védelme nagy, közös érdek.
Legszívesebben rosszallóan felciccennék, de tűrtőztetem magam, a Szövetség szemében szinte mindenki illetéktelen önmagukon kívül. Hagy némi kívánni valót maguk után, hogy hagyták ezt megtörténni. Talán mégsem olyan mindenhatóak, mint amilyennek gondolják magukat, de nem kergetek hiú reményeket, öreg vagyok már ahhoz, tudom, mi sem vagyunk – nem lehetünk – kivételek. Reflexszerűen húzódik arcomra mosoly, ahogy a Salemben levő befolyásunkról esik szó. Hiszem, hogy minden követ meg kell mozgatnunk annak érdekében, elérjük a céljainkat és ha ehhez külsős – vagy éppen belsős – segítségre van szükség, ám legyen. Nem kívánok sok mindent hozzáfűzni, csupán egyetértően bólintok, biztos vagyok benne, hogy a velem szemben ülő nő remekül fogja forgatni a kezében levő lapokat. Nem olyannak ismertem meg, aki félénken bevonul egy sarokba.
Jasonre nem kívánok több szót pazarolni, azt hiszem mindent elmondtam róla, amit fontosnak tartottam. A személyes nem tetszésemet pedig majd lenyelem, előbb – utóbb meg fogok békélni vele, de egyébként sem vagyok az a személy, aki sokáig tart indokolatlanul haragot. A történtek még mindig nem az ő hibája.
-Csupán arra utaltam vissza, hogy azon nővéreink mellett is fontosnak látom egy védelmező jelenlétét, akik eddig nem szerettek volna szimpatizánst maguk mellé venni. Be kell látnunk, szükségünk van rájuk, még akkor is, ha némileg sérül az önérzetünk. – inkább az ego sérüljön, mint a testi épségünk. Nehéz idők, nehéz döntések, vagy hogy szokták mondani. – Vagy talán találhatnánk valamilyen megoldást arra, az új védelmezők ne kimondottan egy boszorkány mellé kerüljenek. A feladatuk inkább a koven egészének védelmezése legyen. – teszem hozzá néhány másodperc gondolkodás után. Esetleg így jobban el tudnánk fogadtatni nővéreinkkel is, persze ettől még kötni kell őket valakihez és ez egyelőre csak elméleti szinten merült fel bennem, a „hogyan”-ra még nincs kidolgozott megoldásom.
Szavaira közrefogom mutató és hüvelykujjammal arcom élét, látványosan elgondolkodva. Való igaz, ha nincs érzelmi kapcsolat, nehéz dolguk van a szimpatizánsoknak. Meg is jelenik egy gondolat a fejemben valamiféle megoldásként, de… még én is elhúzom rajta a számat. – Úgy gondolom áthidalható lenne a modern eszközökkel ez a probléma, de az erősen bekorlátozná a gyülekezet tagjait, legalábbis mentálisan biztosan. – veszek egy mély lélegzetet, hogy Nashota elé tárhassam az egyik televíziós reklám által inspirált ötletemet. – Vannak ezek a kütyük… - jobb kezem ujjait rátekerem bal csuklómra. - … okosóra, karkötő vagy mi. Az emberek használják, van amelyik méri a pulzust és képes riasztani ha a megengedett tartomány fölé megy, GPS jelet küld és még sok mást is, ami adott esetben segítheti a szimpatizánsokat, ha esetleg valaki bajban lenne. – nem tudom mennyire hülyeség amit beszélek, talán ő jobban ért ehhez a modern technikához, mint jómagam. Bár abban szinte majdnem bizonyos vagyok, nem feltétlenül fognak nővéreink rajongani ezért a béklyóért és tény, csak azt a személyt lehet megvédeni, aki hagyja magát, ha folyamatos ellenállásba ütközünk, felesleges az egész.
Szívesen ajánlom fel szolgálataimat Nashota részére, számomra is kiemelten fontos a kovenünk védelme és az összetartás. Annak idején úgy gondoltam, tökéletesen elleszek a gyűrűs kalendáriumommal, de be kellett látnom, hasznomra válik az online naptár is, így jelenleg mind a kettőt kezelem és vezetem is, így nem fog problémát okozni a nőé sem. Na meg azért nem vagyok teljesen analfabéta a technikai dolgokhoz, annyira azért nem vagyok még benne a korban.
-Mennyi infónk van a beavatottakról? Gondolom így is lesz bőven, akinél a személyes megjelenés ereje jobban fog hatni, mint egy telefonhívás. – egyébként is előbbinek a híve vagyok, főként egy ilyen jellegű megkeresés esetén. – Mit szeretnél, mennyi előzetes információt tárjak eléjük? – valószínűleg lesz olyan ember, akinek nem elég, hogy az új beavatottsága miatt keresem – keressük – fel és tudni szeretné majd a részleteket, persze ez nagyban függ attól is, miként fogadták a világunk létezését. Na meg ott a másik véglet, aki önként és dalolva ugrana a gyülekezetünk közepébe, izgatottan pipiskedve minden egyes mozdulatunknál. Az istenek irgalmazzanak engem az ilyentől!
A döntés továbbra is az övé, nekem nincs kompetenciám ebbe beleszólni és őszintén, nem is szeretnék. Lényegében igazat adok neki, mindenki fontos lehet, ismeretlenül ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Nem restellek beszélni az összes személlyel aki a tudás birtokosa lett, habár a pontos számok nincsennek birtokomban, de úgy sejtem, nem vehet el több időt mondjuk… két hétnél? Az oktatás fontos szerepet kap nálam, ezt nyilvánvalóan nem fogom felfüggeszteni, de így is maradt bőven szabadidőm, amit a főboszorkány kérésére szánhatok.
Alapvetően jó ötletnek tartom a kapcsolatépítést, ahogy annak is jelentőséget tulajdonítok, ne csak Atlantában legyenek szövetségeseink.
- Talán a környező városokban is körülnézhetnénk, akár a többi gyülekezettel kiépíteni szorosabb kapcsolatot. – már akikkel még nincs. A vezetőik támogatása jól jöhet még Salemben is egy-egy kérdés kapcsán. Sosem baj, ha több személy van ugyanazon a véleményen, mint mi. Természetesen először a mi városunkban kezdeném, aztán szélesíteném a kört, azt hiszem bárhogy is dönt a nő, ez egy hosszabb folyamatnak ígérkezik.
Szerettem volna hinni, semmi szükség a felajánlására, az adott pozíciót bárki más is betölthetné szükségtelenül. Ám rá kellett jönnöm, nem így van. Még mindig úgy gondoltam, egymás után kétszer nem csap ugyanoda a villám, de a jövőbe nem látok, így nem tudhatom, az előttem ülőbe pedig több bizodalmat fektettem már korábban is és ehhez nem volt köze a rangjához. Erős, határozott nőnek láttam, aki képes kemény döntéseket hozni, még akkor tájt is ha a saját érzelmeiről van szó, ezt pedig egyszerre irigyeltem és tiszteltem benne. Szerettem volna rászolgálni és bizonyítani neki, jó döntést hozott velem.
-Rendben van, ha a kezemben a lista róluk, akár már ma – holnap el tudom kezdeni. – nem szoktam sokat teketóriázni, fejemben már akkor megjelentek a különböző személyiségű emberekhez társított megkeresési formák, amikor néhány perce először beszéltünk a világunkba bevontakról. Több helyen éltem már, így gyakorta játszok el a gondolattal, értek az emberek nyelvén.
- Tulajdonképpen nem jelentősen. Jelenleg nincs túl sok tanítványom és akik vannak, ők is nagyon ügyesen és gyorsan haladnak, így kevésbé van szükség a különórákra. Van néhány nagyobb munkám történészként, de ők elég rugalmasak, így mondhatni tökéletesen tudom naptárba illeszteni őket. A személyes megkeresések kissé hosszadalmasabbak lehetnek, de ennek ellenére úgy gondolom, célzottabbak és hatékonyabbak lehetnek. A legtöbb időt az fogja elvenni, kellő pontossággal tudjam behatárolni az adott személyekről található információk alapján a személyiségüket és az ennek megfelelő megkeresést. – ezen mondatom után elhallgatok egy pillanatra. Lehetséges, hogy túltolom? Talán nem is kell ennyire belemennem, de… - Az lenne a cél, hogy minél többükkel le tudj ülni személyesen. – ezért olyan fontos az első benyomás, legyen szó akár telefonon, online vagy személyes megkeresésről.
Nashota Hayes kedveli ezt a posztot
Főboszorkány
Nashota Hayes
Köthetőek kapcsolataink Salemhez, nem csak a főboszorkányságom lévén, vagy amiatt, mert Claudett magas szinten űzte a gyülekezetek közötti diplomáciai kapcsolatokat - amik az elmúlt években mintha hanyagolva lettek volna -, hanem mert a gyülekezetünkben is van egy olyan ütőkártya, ami tán kihasználásra soha nem került, nem nyíltan, de ott hordozza magában a befolyás előnyét. Gyomrom gyűszűnyire szűkül már csak annak a gondolatától, hogy ezt használnom kell, hogy ennek az ideje most jött el.
- Valóban - nevetem el magam először őszintén, mióta idebent van. Fejem enyhén lehajtom, minek hatására az összes fülem mögé tűzött hajam az arcomba omlik. Ujjaim összefonódásán engedek és egy kisebb derűvel tekintek vissza a velem szemben ülő boszorkányra, a vörös tincseket újra fülem mögötti fogságba kényszerítve. - Az életünk fontosabb az önérzetünknél. És ez mindannyiunknak remek emlékezetető volt - köztük jómagam is. Teljes pálfordulásom a témával kapcsolatban még különös is lehet, ha nem épp egy hajszálon múlt volna az életem azon az éjszakán. Be kell látnunk a védelem innentől nem opció. - A gyülekezet egészének. Mh. Nem unortodox az ötlet, de nem is megszokott. Valakihez még így is kötve lesznek és hozzá fogja legerősebben húzni a mágia, már csak a kapocs miatt is, ami a rítus alatt megszületik közöttük. Be kell vallanom, hogy az ötlet tetszik, a megvalósítása még kérdéses, mert bár, amíg mindenki a központban tartózkodik, addig ez az elmélet működik, de ezen túl? - ha ott is van valaki mellett, de érzi, hogy a saját boszorkánya bajban van, mit tenne a szimpatizáns? Még nem látom át, miként lehetne járható az út, ez mégsem jelenti azt, el is vetem az ötletet. Utána kell járni, ki kell találni ez miként tudna működni éles helyzetben.
Szórakozott mosollyal, enyhe félrehajtott fejjel nézem Dianet, miként a technológia ördögét hozza fel, teljes jogossággal példának. Az asztalon álló pohárból egy korty vizet iszok, még mielőtt válaszolhatnék rá.
- A legtöbb okostelefon tudja már ezt, nagyon sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a helymegosztást mennyi mindenre fel lehet használni. Vélhetőleg ezt is felhasználta a falka, hogy megtudja, ki hol van és kihez kell segítséghez sietni - legalább is gondolom ez is közrejátszott abban, hogy megtaláljanak minket, de nem tudhatom, pontosan milyen módszerekkel dolgoznak. Mosolyom szerényen, tudom, hogy ő mennyire nem ért ezekhez az eszközökhöz, legalább is alapjaiban használja őket, egy átlagfelhasználó nem több. - Ehhez viszont hozzá kell járulniuk a boszorkányoknak. Nem kívánom, hogy azt érezzék minden lépésük szemmel van tartva, szoros megfigyelés alatt vannak. Ez fenyegető érzés tud lenni sokak számára - ezt nem kívánom elérni. Biztonságban kívánom tudni a gyülekezetem tagjait, nem azt éreztetni velük, nem bízok meg bennük. Szabad nők vagyunk, azt teszünk, amit akarunk - amíg a szabályainkat betartjuk. - Eddig nem kellett még ilyen helyzettel szemben találnunk magunkat, de eddig is tudtuk nagyjából, hogy ki hol van… Most már csak azt kell elérnünk, hogy biztonságban is legyenek egy-egy támadás ellen. Beszélek azokkal, akiknek nincs szimpatizánsa - tudatom a nővel, hogy tudja ő is, nem csak meghallgatásra találtak a szavai, de erősen meg is fogadom azt. Beszélni fogok velük és meglátjuk, hogy mennyire leszek képes rájuk hatni.
- A legfontosabbak: név, lakcím, hivatás, családi állapot, az ismeretségi körüket nem mértük fel. Egyelőre mérjük fel, hogy mennyire lennének hajlandóak együtt dolgozni a gyülekezetekkel. Ez nem opció, de nem mindannyian értik meg első ízben. A tudással kötelezettség is jár, nem fedjük fel magunkat mások előtt csak a szemeik szép csillogásáért. Ha találsz olyat, akiket egyáltalán nem hajlandóak nem csak velünk, de egyik kovennel sem, szólj és az emlékeit örökre cseréljük - drasztikus megoldás, de pont nem érdekel. Megkapják azt a kegyet, hogy tudják a valóságot a világról, amiben élnek. De ez nem jelenti azt, hogy nem vonjuk be őket, amint szükségünk lenne rájuk. A tudással ez is jár és lehet ezt csak évtizedek múltán fogjuk behajtani rajtuk.
- Sokat ne árulj el rólunk, csak az alapokat: létezünk, mágiát használunk, közöttük élünk, átlagemberek vagyunk. De ennél többet is megtudhat, ha hajlandó vállalni a következményeket is. Ha igen, akkor beszélek velük személyesen - és meglátjuk, hogy mennyit mondok el nekik. Mindent természetesen nem, mert nem kell tudniuk, de az alapokkal megismertethetem az embereket.
- Igen. A városi gyülekezetekkel a kapcsolataink behatároltak. A Függetlenség Asszonyaival a legjobb a viszonyunk, velük értünk egyet a legtöbb dologban, egyedül a szövetségi rendszereket vetik el. Bridgettel és az Éjárnyakkal sosem lesz béke közöttünk, de a szükség órájában össze tudunk dolgozni. De velük mérhetetlenül óvatosan kell bánni, mert több kárt tehetnek, mint amennyi haszonnal járnak. A Magányos Csillagok pedig… a saját szövetségesük miatt kényes a helyzet. Estelláról egy rossz szót sem tudok mondani, de a druidákban nehezen bízok meg. Környező városokban, de távolabb is szemlélhetünk, sosem tudhatjuk hol találunk megértő füleket. Claudett annak idején szoros viszonyt ápolt sok főboszorkánnyal, Daliahnek erre nem volt ideje - vagy inkább csak nem érdekelte, azt viszont mégsem kívánom senki orrára kötni még mindig a gyülekezetben. Higgyék továbbra is, hogy az elődöm méltó volt a rangjára. A keserűség újra tetőtől talpig elönt. - Nekem is van a tarsolyomban néhány gyülekezet. New Orleansban - kérészéltű mosoly húzódik az ajkamra, megemlítve a helyet, ahol megismerkedtünk. - Indiában, az orosz földeken is akad. Minél több gyülekezettel állunk kapcsolatban, annál több információ ér össze a mi kezünkben. Te is sok helyen megfordultál a világban, vannak olyan gyülekezetek, akiket érdemesnek gondolsz arra, szorosabb viszonyt ápoljunk velük? - kérdőn vonom fel a bal szemöldököm, őszinte kíváncsiságtól vezérelve. Világlátott boszorkány, több gyülekezetet is látott már. Dianenek jó az ítélő képessége és mindeddig nem szolgált arra rá, ne bízzak meg benne - igaz elődöm sem és láttam mi lett a vége.
Így azonban több minden is kiderülhet a jövőben. Leginkább az mennyire érdemes arra a bizalomra, amibe beavatom.
- Átküldök neked minden fontos információt még ma - apró bólintással hozom a tudomására, hogy amint itt végeztünk, megkap mindent, amire szüksége van arra, eltudja kezdeni a munkát.
- Szánj rá annyi időt, amennyire csak szükséged van. Ezt nem szabad elkapkodnunk és bízom az ítélőképességedben, Diane. A cél valóban ez lenne, de ha túl sok zsákutcába ütközöl, akkor értelmetlen a harcot fent tartani, mint mondtam arra is van megoldásunk - nem szükséges az, hogy egy személy egy gyülekezetet szolgáljon csak, noha a cél ez lenne. De ha más is befűzi, akkor onnantól csak okosan kell cselekednünk.
- Azt hiszem épp elég munkát adtam neked egy kis időre. Hálás vagyok, amiért vállalod - nem csak a munkát, hanem a bizalmat is. Csak adják a bálványok, hogy rá is szolgáljon!
- Valóban - nevetem el magam először őszintén, mióta idebent van. Fejem enyhén lehajtom, minek hatására az összes fülem mögé tűzött hajam az arcomba omlik. Ujjaim összefonódásán engedek és egy kisebb derűvel tekintek vissza a velem szemben ülő boszorkányra, a vörös tincseket újra fülem mögötti fogságba kényszerítve. - Az életünk fontosabb az önérzetünknél. És ez mindannyiunknak remek emlékezetető volt - köztük jómagam is. Teljes pálfordulásom a témával kapcsolatban még különös is lehet, ha nem épp egy hajszálon múlt volna az életem azon az éjszakán. Be kell látnunk a védelem innentől nem opció. - A gyülekezet egészének. Mh. Nem unortodox az ötlet, de nem is megszokott. Valakihez még így is kötve lesznek és hozzá fogja legerősebben húzni a mágia, már csak a kapocs miatt is, ami a rítus alatt megszületik közöttük. Be kell vallanom, hogy az ötlet tetszik, a megvalósítása még kérdéses, mert bár, amíg mindenki a központban tartózkodik, addig ez az elmélet működik, de ezen túl? - ha ott is van valaki mellett, de érzi, hogy a saját boszorkánya bajban van, mit tenne a szimpatizáns? Még nem látom át, miként lehetne járható az út, ez mégsem jelenti azt, el is vetem az ötletet. Utána kell járni, ki kell találni ez miként tudna működni éles helyzetben.
Szórakozott mosollyal, enyhe félrehajtott fejjel nézem Dianet, miként a technológia ördögét hozza fel, teljes jogossággal példának. Az asztalon álló pohárból egy korty vizet iszok, még mielőtt válaszolhatnék rá.
- A legtöbb okostelefon tudja már ezt, nagyon sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a helymegosztást mennyi mindenre fel lehet használni. Vélhetőleg ezt is felhasználta a falka, hogy megtudja, ki hol van és kihez kell segítséghez sietni - legalább is gondolom ez is közrejátszott abban, hogy megtaláljanak minket, de nem tudhatom, pontosan milyen módszerekkel dolgoznak. Mosolyom szerényen, tudom, hogy ő mennyire nem ért ezekhez az eszközökhöz, legalább is alapjaiban használja őket, egy átlagfelhasználó nem több. - Ehhez viszont hozzá kell járulniuk a boszorkányoknak. Nem kívánom, hogy azt érezzék minden lépésük szemmel van tartva, szoros megfigyelés alatt vannak. Ez fenyegető érzés tud lenni sokak számára - ezt nem kívánom elérni. Biztonságban kívánom tudni a gyülekezetem tagjait, nem azt éreztetni velük, nem bízok meg bennük. Szabad nők vagyunk, azt teszünk, amit akarunk - amíg a szabályainkat betartjuk. - Eddig nem kellett még ilyen helyzettel szemben találnunk magunkat, de eddig is tudtuk nagyjából, hogy ki hol van… Most már csak azt kell elérnünk, hogy biztonságban is legyenek egy-egy támadás ellen. Beszélek azokkal, akiknek nincs szimpatizánsa - tudatom a nővel, hogy tudja ő is, nem csak meghallgatásra találtak a szavai, de erősen meg is fogadom azt. Beszélni fogok velük és meglátjuk, hogy mennyire leszek képes rájuk hatni.
- A legfontosabbak: név, lakcím, hivatás, családi állapot, az ismeretségi körüket nem mértük fel. Egyelőre mérjük fel, hogy mennyire lennének hajlandóak együtt dolgozni a gyülekezetekkel. Ez nem opció, de nem mindannyian értik meg első ízben. A tudással kötelezettség is jár, nem fedjük fel magunkat mások előtt csak a szemeik szép csillogásáért. Ha találsz olyat, akiket egyáltalán nem hajlandóak nem csak velünk, de egyik kovennel sem, szólj és az emlékeit örökre cseréljük - drasztikus megoldás, de pont nem érdekel. Megkapják azt a kegyet, hogy tudják a valóságot a világról, amiben élnek. De ez nem jelenti azt, hogy nem vonjuk be őket, amint szükségünk lenne rájuk. A tudással ez is jár és lehet ezt csak évtizedek múltán fogjuk behajtani rajtuk.
- Sokat ne árulj el rólunk, csak az alapokat: létezünk, mágiát használunk, közöttük élünk, átlagemberek vagyunk. De ennél többet is megtudhat, ha hajlandó vállalni a következményeket is. Ha igen, akkor beszélek velük személyesen - és meglátjuk, hogy mennyit mondok el nekik. Mindent természetesen nem, mert nem kell tudniuk, de az alapokkal megismertethetem az embereket.
- Igen. A városi gyülekezetekkel a kapcsolataink behatároltak. A Függetlenség Asszonyaival a legjobb a viszonyunk, velük értünk egyet a legtöbb dologban, egyedül a szövetségi rendszereket vetik el. Bridgettel és az Éjárnyakkal sosem lesz béke közöttünk, de a szükség órájában össze tudunk dolgozni. De velük mérhetetlenül óvatosan kell bánni, mert több kárt tehetnek, mint amennyi haszonnal járnak. A Magányos Csillagok pedig… a saját szövetségesük miatt kényes a helyzet. Estelláról egy rossz szót sem tudok mondani, de a druidákban nehezen bízok meg. Környező városokban, de távolabb is szemlélhetünk, sosem tudhatjuk hol találunk megértő füleket. Claudett annak idején szoros viszonyt ápolt sok főboszorkánnyal, Daliahnek erre nem volt ideje - vagy inkább csak nem érdekelte, azt viszont mégsem kívánom senki orrára kötni még mindig a gyülekezetben. Higgyék továbbra is, hogy az elődöm méltó volt a rangjára. A keserűség újra tetőtől talpig elönt. - Nekem is van a tarsolyomban néhány gyülekezet. New Orleansban - kérészéltű mosoly húzódik az ajkamra, megemlítve a helyet, ahol megismerkedtünk. - Indiában, az orosz földeken is akad. Minél több gyülekezettel állunk kapcsolatban, annál több információ ér össze a mi kezünkben. Te is sok helyen megfordultál a világban, vannak olyan gyülekezetek, akiket érdemesnek gondolsz arra, szorosabb viszonyt ápoljunk velük? - kérdőn vonom fel a bal szemöldököm, őszinte kíváncsiságtól vezérelve. Világlátott boszorkány, több gyülekezetet is látott már. Dianenek jó az ítélő képessége és mindeddig nem szolgált arra rá, ne bízzak meg benne - igaz elődöm sem és láttam mi lett a vége.
Így azonban több minden is kiderülhet a jövőben. Leginkább az mennyire érdemes arra a bizalomra, amibe beavatom.
- Átküldök neked minden fontos információt még ma - apró bólintással hozom a tudomására, hogy amint itt végeztünk, megkap mindent, amire szüksége van arra, eltudja kezdeni a munkát.
- Szánj rá annyi időt, amennyire csak szükséged van. Ezt nem szabad elkapkodnunk és bízom az ítélőképességedben, Diane. A cél valóban ez lenne, de ha túl sok zsákutcába ütközöl, akkor értelmetlen a harcot fent tartani, mint mondtam arra is van megoldásunk - nem szükséges az, hogy egy személy egy gyülekezetet szolgáljon csak, noha a cél ez lenne. De ha más is befűzi, akkor onnantól csak okosan kell cselekednünk.
- Azt hiszem épp elég munkát adtam neked egy kis időre. Hálás vagyok, amiért vállalod - nem csak a munkát, hanem a bizalmat is. Csak adják a bálványok, hogy rá is szolgáljon!
Diane Johnson kedveli ezt a posztot
Mentor - 12. szint
Diane Johnson
Nashota & Diane
Az ego nagy ellenség tud lenni, ha nem vagyunk képesek helyén kezelni a dolgokat és őszintének lennünk legalább saját magunkhoz – ha másokhoz nem is tudunk. Becsaphat minket, tévútra terelhet hibáztatva másokat: szörnyű főnök, meg nem értettség. A legszomorúbb, hogy bármennyire is hárítunk, saját magunk vagyunk felelősek a döntéseinkért és az életünkért. Megértem azokat is, akik azt gondolják, biztonságban vannak, erősek és meg tudják védeni magukat, hiszen nem kell feltétlenül a Nest pincéjében bújdokolni, ám ideje lenne belátni, a mi világunk veszélyes tud lenni még ránk nézve is. Szükségünk van a szimpatizánsokra és még mindig úgy gondolom, valahol nekik is ránk. Célt adunk az életüknek, lehetőséget a fejlődésre és arra jobbá váljanak, valami többé. Magasztosabb érdekeket szolgálhatnak egy olyan világban, aminek létezéséről átlagemberként tudomásuk sem lenne.
Örülök, hogy tetszik Nashotanak az ötletem, a felvetése viszont teljesen jogos.
- Igen, ezek bennem is megfogalmazódtak, valakihez kötni kell őket. – mondanám, hogy csekély az esély arra, egyszerre kerüljön bajba a saját boszorkánya és egy másik is, de… ezen gondolatomon ismételten felül kell kerekednem. Komolyan…?! Eljött 2022 és összeomlik a világ? Mintha nem lenne elég az emberek baja nekünk is. – Talán az egyik régebbi könyvben lehet valami megoldás. Valamilyen elfeledett varázslat, ami természetesen nem tiltott. – csak egy ötlet a ránk szabadított mágia után szabadon. Ki tudja mik vannak még a több száz éves grimoárokban, amelyeket már rég nem használunk? Remélhetőleg kellemes meglepetést is tartogatnak számunkra az istenek, az elmúlt időszak után igen csak jól jönne. Nyilvánvalóan ezt a kérdést nem most rögtön fogjuk megoldani, nem is feltételeztem, csupán egy felvetés volt részemről és ha tovább tudjuk vinni, lelkesen fogom segíteni az ügyet. Lassan, komótosan veszek magamhoz egy mély levegőt, nem szeretném Nashota tudtára adni önön kesergésemet, ezen már túl vagyunk.
Nem érzem magam kínosan, amiért nem vagyok tisztában a mai modern technikával és technológiákkal, őszintén szólva én az a típus vagyok, aki inkább megvesz egy könyvet és azt cipeli magával, mint sem ebook olvasót hordjon, még ha le is szakad a vállam a táskám súlya alatt. A lakásomhoz tartozó számlák is papír formában érkeznek, amit aztán gondosan mappákba rendezve fűzök le és kerülnek a polcra. Számomra valahogy átláthatóbb még úgy is, ha helyhez vannak kötve. Belátom a modern technikának megvannak az előnyei, de ha valaki egy kis trükköt említ, vagy varázslatot – ahogy az időseknek szokták magyarázni -, … nos maradok inkább a mágiánál. Az okostelefonok és a GPS jel küldése közötti összefüggés említése révén azonban érdekes gondolat úszik keresztül elmémen. Talán kipróbálhatnám, mennyire működik ez egy bizonyos druidán, de letudom magamban annyival a dolgot, ha nem hajlandó válaszolni a megkereséseimre, valószínűleg csak engem akar idegesíteni. Ha elég zavaró lesz a jelenlegi állapot, majd bevetek egy kis boszorkányságot, vannak még nálam személyes tárgyai.
- Mondhatjuk, hogy a Falkának évszázados előnye van a fejlesztések terén és gyanítom szükségük is van rá. A szövetségünk miatt, esetleg megoszthatnának néhány dolgot velünk is. A fiatalabbak valószínűleg hamarabb megbarátkoznának ezekkel, mint az idősebb tagjaink, de egyetértek, mindenképpen meg kell beszélni velük, hogy ne érezzék túlzott kontrollba vannak kényszerítve. – nem mellesleg a szigorú ellenőrzésnek, helymeghatározásnak is vannak hátulütői. Mi van, ha valaki feltöri a rendszert és így könnyebben megtalál minket? Biztosan nem olyan egyszerű, mint ahogy a filmekben. Lecsapnak néhány billentyűt és már kész is, de ettől függetlenül találkoztunk már aggasztó hírekkel csak amiatt, mert valaki betört egy állítólag jól védett felületre és ellopott néhány adatot. Azonban helyesen és lassan adagolva mindenhez hozzá lehet szokni, talán most furcsa lenne ez a hirtelen jött ellenőrzés, de néhány év múlva nem ütné meg az ingerküszöböt. Megszokott lenne. Ezen gondolataim ellenére, jómagamat sem kényszeríteném ilyesmibe, nem hogy mást, viszont muszáj lesz találnunk valamiféle megoldást. Bólintok a nő szavaira, miként megosztja velem, beszélni fog a gyülekezet többi tagjával is a szimpatizánsokról.
A beavatottakról szóló vélekedésén finoman megemelem szemöldököm meglepettségemben, ami főként utolsó mondatára, szavaira irányul. A biztonság nagyon becsapós tud lenni, hamis magabiztosságot adhat. Röviden elgondolkodom azon, milyen világképet is kezdünk el festeni magunknak. A félelem sosem jó motiváció és az, ha hirtelen minden boszorkány mellett testőrként kezd el sétálni egy védelmező, azt a benyomást keltheti, sikeresen ránk ijesztettek. Mindenki mellett nem lehetnek ott, de mindenki lehet velünk.
- Ha megengeded, nem feltétlenül értek egyet. Talán van akiben ennyi idő elteltével még nem értek meg a dolgok, nem feltétlenül jelenti azt, később ne lenne hasznunkra, vagy ő vagy a kapcsolatai. Az Ezüst Hold Boszorkányai Koven talán megtámadott minket, de a kapcsolatépítést nagyon jól csinálta. A városukban több mint húsz főt maguk köré tudtak gyűjteni. Bonneau lakosainkat száma úgy 430. Szóval az majdnem öt százalék! Atlantaban majdnem ötszázezren élnek, ha akár csak egy százalékát magunk köré tudnánk gyűjteni az itt élőkből és most nem feltétlenül szimpatizáns teremtésre gondolok, egyszerűen csak… - magyarázóan széttárom tenyerem ujjait - … kölcsönös együttműködésre. Minden sarkon állhatna egy védelmező, aki képes közbelépni, amennyiben megtámadnának valakit. – elismerem, kissé utópisztikus az elgondolás, hogy egy teljes város álljon mögöttünk, ráadásul ekkora méretű, de nem lehetetlen. Időnk van és megfelelő szűréssel látok rá reális esélyt, hogy eljussunk idáig, még akkor is ha esetleg sokat mondtam az egy százalékkal.
-A részletekbe én nem kívánok belefolyni, de az érdeklődésüket igyekszem majd felkelteni. – mindenkinek jobb, ha Nashota avatja be őket és úgy gondolom ő jobban átlátja, kit mire szeretne használni. A korábban általa említetteket előrébb fogom szedni, de mindenképp utána nézek, ki az akinek a státusza eleve adhat egy pluszt.
Figyelmesen hallgatom a városban levő gyülekezetekről alkotott képét, azonban mozdulatlanságba kell kényszerítenem magam a druidák említésén. Nem kívánom firtatni a miérteket, pontosan tudom, mi a helyzet velük, de … mégis. Nem egyszer fordult meg a fejemben, talán ideje lenne levetkőzni az évszázados ellenségeskedést és békét kötni velük, a jelenlegi helyzet igazán alkalmas lenne az összefogásra. Mégis folyamatosan felüti fejét a rideg valóság, nekem pedig nincs bátorságom kinyitni a számat ebben a kényes szituációban. Még csak pozícióban sem vagyok hozzá, így minden reakció nélkül nyelem le gondolataimat.
- Buffaloban, New Yorkban van egy koven, akikkel korábban dolgoztam együtt, anyám gyülekezete New Orleansban és a montanai Billingsben a Kék Hold Leányai. Ők hozzánk hasonlóan közeli kapcsolatot ápolnak az ottani falkával és úgy gondolom jó eséllyel indulnánk, de… - tartok egy lélegzetvételnyi szünetet, amíg elhatározásra jutok, említsem -e saját védelmezőm előtörténetének ezt a részét, végül arra jutok, tudnia kell róla – már ha eddig nem lett volna eme tudás birtokában. - … ez kissé kellemetlen lehet Daryl részére, mivel a fia már a farkasokhoz tartozik és… nos a mai napig nem sikerült túltennie magát rajta. – ha mást nem is azt bizonyosan észrevette, a férfi nem szívesen vegyül a faj képviselőivel és bár megjegyzéseket, fintorokat nem tesz, nem a szíve csücske egyikőjük sem. Tisztában vagyok vele, nem tehetjük félre miatta ezt a lehetőséget sem a kapcsolatépítésre és nem is várom, de szerettem volna ha Nashota előre fel tud készülni. Nem mintha Daryl szemtől szembe kifejezné neki nemtetszését. Úgy jósolom leginkább fogcsikorgatva fogja kínozni az újoncokat az edzések során.
Amint megkapom a szükséges iratokat, hozzá is fogok látni az emberek felkutatásához, a mai napon van még egy kis időm, amit erre tudok szánni, sőt, mivel Mark ma túlórázik, így több is.
- Nem szeretném, ha rajtam menne el ez az egész, így természetesen óvatosan fogok eljárni. – mégis csak én leszek jóformán az első akivel találkozik, így fontos, hogy valamiféle jó benyomást keltsek és bizalmat ébresszek bennük, szélmalomharcot azonban nem szeretnék vívni, ha csak nem találok valakit érdemesnek rá.
- Igazán nincs mit, és ha bármi van még amiben tudok segíteni, állok rendelkezésre. – és ezt komolyan is gondolom, maximálisan terhelhető vagyok, nem szoktam besokallni a stressztől, de ha esetleg kifutnék az időkeretből, úgy jelezném a nőnek, hogy akkor éppen nem tudok több feladatot elvégezni, általában viszont nem szoktam túlságosan leterhelődni.
Nashota Hayes kedveli ezt a posztot
Főboszorkány
Nashota Hayes
- És ha valakihez kötöd egy olyan kapcsolat jön létre kettejük között, ahol elsősorban az adott boszorkány érdekeit fogja szem előtt tartani. A természet rendje, hogy azt akarja igazán megvédeni, akinek az érzéseit a magáénak tudhatja. Ez nem újdonság a számodra sem - már ami azt a fajta köteléket illeti, ami egy szimpatizáns és egy boszorkány között alakul ki. A rítus, amivel az erőt megkapják egy életen át tarthat és bár ezt én nem tapasztaltam, láttam nevelőmnél milyen hatalomra képes. Nem fognak tudni másokra úgy koncentrálni és ez nem is gond. - Ennek ellenére számos olyan szimpatizáns létezik a világban, akik megárvultak - teszem még hozzá, hangosan gondolkodva. Őket a legegyszerűbb bárkihez és mindenkihez beosztani egyszerre. Megörökölni őket, hogy folytathassák azt, amit elkezdtek, ha ezt szeretnék. Ahogy teszem én is, mind a három szimpatizánsommal, akik immár az életem részévé váltak. Furcsa még mindig a gondolat - hát még a gyakorlat! - ott vannak mindig. A reggeli nyögvenyelős kávézásom közepette körülöttem legyeskedenk, végzik a megszokott napi rutinjukat. Nem vagyok már egyedül. És belátom, nehezen alkalmazkodom. Nehezebben, mint gondoltam volna, de hát már legalább nyolcvan éve élek egyedül Ottoval.
- Meglehet. Át kell nézni mindent. Újra. Többször is. Összefüggéseket keresni akkor is, ha nincsenek - nem egyből. Az őrületnek egy másik formáját is megtaláltuk, még ha úgy is kellett összeollóznom. Értékes varázslatok lapulhatnak őseink grimoárjaiban. És ebben a pillanatban az sem zavar, ha ezek tiltottak: tudni akarok róluk. Ezt mégsem árulom még el a nőnek.
- A védelmezőinket is jobban fel kell készíteni az ehhez hasonló esetekre, nem elég csak a Nestet és a környéket megfigyelni. Kitalálunk egy újfajta rendszert, ami hatékony és működőképes és ami a legkevesebb kárt okozza a szabad mozgástérben. Az a legfontosabb, hogy biztonságba legyünk, hogyha még meg is történne hasonló - mert sajnos ez benne van a pakliban. Ujjaim megfeszülnek egymáson, ahogy orcám vonásai is keményebbé válnak, ahogy csak a napokkal ezelőtti eseményre gondolok. Sebhelyem lágyan pulzál, mintha tudná, hogy az ő általa okozott károk miatt forog nyelvem. - azonnal tudjunk reagálni. Késlekedés nélkül - naiv elképzelés, hogy mindenki maga mellé fogadna boszorkányt. Claudettnek sem ment, többünkbe tört a foga, ez velem is meg fog esni. Kényszeríteni senkit sem fogok tudni, de lehetőséget biztosítani a nővéreim számára igen. Ennek a tudata pedig kellően elég ahhoz, hogy izmaim valamennyire kiengedjenek.
Dühöm lassan csillapodik. Bőröm alatt vibrál, meghatározza gondolataimat és cselekedeteimet is. Ennek ellenére nyugodtan tűnő vonásokkal hallgatom végig a nő ellenkezését, majd a véleményét is. Örvendek, hogy nem csupán makacs ellenállásba ütközöm, de logikai érvet is támaszt miért vélekedik így és ezzel is engem igazol. Amíg megértjük egymást - és később képes elfogadni az én álláspontomat és döntésemet, még ha nem is egyezik a véleményünk - addig szívesen vitatok meg vele bármilyen felmerülő kérdést.
- Nem az együttműködések ellen vagyok. Épp ez a célja a mai megbeszélésünknek is, hogy kiket tudunk a magunk oldalára állítani, akár az emberek közül is, ki az, aki hasznos lehet a számunkra a jövőben. Akik segítséget tudnak nekünk nyújtani a szükség pillanatában. De nem mindegy, hogy kik ezek a személyek vagy épp csoportok. A városban élő természetfeletti mindaddig, amíg minket veszély fenyeget képes összefogni. Ezen túl nem. Évszázados, ha nem ezres sérelmeket hordoz magával mindenki, bárki aki itt születik, itt nő fel, ezt hordozza magával és alapjaiban meghatározza az egymáshoz való viszonyulásainkat - nem tudok nyugodt szívvel olyanba adni életünk sorsát, akiben képtelen vagyok megbízni.
Nem gondolkozom tisztán, saját érzelmeim vezérelnek ebben, mert tisztában vagyok azzal, mire képesek a druidák. Mit tudnak tenni, csak azért, hogy visszaállítsák a régi rendet, amihez még ennyi időn keresztül is foggal-körömmel tudnak ragaszkodni. Nem mindannyian, de vannak egy páran. Ez veszélyeztet születésemtől fogva: a mágiám fenyegetés a számukra. - Az emberekben megbízni balgaság, ha senki oldalára nem hajlandóak állni. Elárulhatnak minket egy óvatlan pillanatban, felfedheti a kilétünket, ezt pedig semmi szín alatt nem kockáztathatjuk meg. Ismerjük a természetüket, a választás a kezükben van, de ennek következményei is vannak - nem lehetünk óvatlanok ebben a helyzetben és naivak sem. A bizalmat nehezen adjuk, ki kell érdemelniük.
- Több, mint tökéletes - biccentek egy apróbbat. Keltse fel az érdeklődésüket, minden mást már elintézek én. Nem szabad kapkodnunk, még ebben a helyzetben sem, türelemre intem magunkat, ez lehet a legjobb fegyverünk jelenleg.
- Darylt nem kell bevonni. Sem érintekeznie, ha kényelmesebb számodra, tudnia sem. Megadod az elérhetőségüket és felveszem velük a kapcsolatod. Igazad van, kapcsolatokat kell kiépíteni és nem elég a régieket feléleszteni, de újakat is létrehozni - elsősorban a boszorkányaimra kell gondolnom és bár a védelmezőink a tartozékaink is és nem kívánom őket semmibe nézni, mindaddig, amíg az érdekeinket tudja szolgálni egy ilyen szövetség, addig kényszeredetten félre kell tennünk saját érzéseinket a témával kapcsolatban.
Tudom, hogy mit kérek. Én is ezt csinálom.
- Megbízok benned. Tudom, hogy nem rajtad fog elúszni a dolog - nem vagyok őszinte, de ezt nem láthatja rajtam. Nem a személyében nem bízok, hiszen ha így lenne, akkor nem ülne velem szemben és nem kértem volna fel egy olyan feladatra, ami alapjaiban is magával hordozza a bizalmat. De Daliah óta képtelen vagyok arra, vakon tegyem meg mindezt. Nekem is jobban oda kell mindenkire figyelnem.
- Köszönöm, ha így lesz fogok szólni. De most elengedlek, bőven adtam neked munkát és nekem is van még mit felgöngyölítenem - mosolygom kedvesen a nőnek, mely inkább illedelmes, mint őszinte. De talán megbocsátja most nekem. A helyzetünk nem rózsás, nincs miért boldognak lennem.
- Meglehet. Át kell nézni mindent. Újra. Többször is. Összefüggéseket keresni akkor is, ha nincsenek - nem egyből. Az őrületnek egy másik formáját is megtaláltuk, még ha úgy is kellett összeollóznom. Értékes varázslatok lapulhatnak őseink grimoárjaiban. És ebben a pillanatban az sem zavar, ha ezek tiltottak: tudni akarok róluk. Ezt mégsem árulom még el a nőnek.
- A védelmezőinket is jobban fel kell készíteni az ehhez hasonló esetekre, nem elég csak a Nestet és a környéket megfigyelni. Kitalálunk egy újfajta rendszert, ami hatékony és működőképes és ami a legkevesebb kárt okozza a szabad mozgástérben. Az a legfontosabb, hogy biztonságba legyünk, hogyha még meg is történne hasonló - mert sajnos ez benne van a pakliban. Ujjaim megfeszülnek egymáson, ahogy orcám vonásai is keményebbé válnak, ahogy csak a napokkal ezelőtti eseményre gondolok. Sebhelyem lágyan pulzál, mintha tudná, hogy az ő általa okozott károk miatt forog nyelvem. - azonnal tudjunk reagálni. Késlekedés nélkül - naiv elképzelés, hogy mindenki maga mellé fogadna boszorkányt. Claudettnek sem ment, többünkbe tört a foga, ez velem is meg fog esni. Kényszeríteni senkit sem fogok tudni, de lehetőséget biztosítani a nővéreim számára igen. Ennek a tudata pedig kellően elég ahhoz, hogy izmaim valamennyire kiengedjenek.
Dühöm lassan csillapodik. Bőröm alatt vibrál, meghatározza gondolataimat és cselekedeteimet is. Ennek ellenére nyugodtan tűnő vonásokkal hallgatom végig a nő ellenkezését, majd a véleményét is. Örvendek, hogy nem csupán makacs ellenállásba ütközöm, de logikai érvet is támaszt miért vélekedik így és ezzel is engem igazol. Amíg megértjük egymást - és később képes elfogadni az én álláspontomat és döntésemet, még ha nem is egyezik a véleményünk - addig szívesen vitatok meg vele bármilyen felmerülő kérdést.
- Nem az együttműködések ellen vagyok. Épp ez a célja a mai megbeszélésünknek is, hogy kiket tudunk a magunk oldalára állítani, akár az emberek közül is, ki az, aki hasznos lehet a számunkra a jövőben. Akik segítséget tudnak nekünk nyújtani a szükség pillanatában. De nem mindegy, hogy kik ezek a személyek vagy épp csoportok. A városban élő természetfeletti mindaddig, amíg minket veszély fenyeget képes összefogni. Ezen túl nem. Évszázados, ha nem ezres sérelmeket hordoz magával mindenki, bárki aki itt születik, itt nő fel, ezt hordozza magával és alapjaiban meghatározza az egymáshoz való viszonyulásainkat - nem tudok nyugodt szívvel olyanba adni életünk sorsát, akiben képtelen vagyok megbízni.
Nem gondolkozom tisztán, saját érzelmeim vezérelnek ebben, mert tisztában vagyok azzal, mire képesek a druidák. Mit tudnak tenni, csak azért, hogy visszaállítsák a régi rendet, amihez még ennyi időn keresztül is foggal-körömmel tudnak ragaszkodni. Nem mindannyian, de vannak egy páran. Ez veszélyeztet születésemtől fogva: a mágiám fenyegetés a számukra. - Az emberekben megbízni balgaság, ha senki oldalára nem hajlandóak állni. Elárulhatnak minket egy óvatlan pillanatban, felfedheti a kilétünket, ezt pedig semmi szín alatt nem kockáztathatjuk meg. Ismerjük a természetüket, a választás a kezükben van, de ennek következményei is vannak - nem lehetünk óvatlanok ebben a helyzetben és naivak sem. A bizalmat nehezen adjuk, ki kell érdemelniük.
- Több, mint tökéletes - biccentek egy apróbbat. Keltse fel az érdeklődésüket, minden mást már elintézek én. Nem szabad kapkodnunk, még ebben a helyzetben sem, türelemre intem magunkat, ez lehet a legjobb fegyverünk jelenleg.
- Darylt nem kell bevonni. Sem érintekeznie, ha kényelmesebb számodra, tudnia sem. Megadod az elérhetőségüket és felveszem velük a kapcsolatod. Igazad van, kapcsolatokat kell kiépíteni és nem elég a régieket feléleszteni, de újakat is létrehozni - elsősorban a boszorkányaimra kell gondolnom és bár a védelmezőink a tartozékaink is és nem kívánom őket semmibe nézni, mindaddig, amíg az érdekeinket tudja szolgálni egy ilyen szövetség, addig kényszeredetten félre kell tennünk saját érzéseinket a témával kapcsolatban.
Tudom, hogy mit kérek. Én is ezt csinálom.
- Megbízok benned. Tudom, hogy nem rajtad fog elúszni a dolog - nem vagyok őszinte, de ezt nem láthatja rajtam. Nem a személyében nem bízok, hiszen ha így lenne, akkor nem ülne velem szemben és nem kértem volna fel egy olyan feladatra, ami alapjaiban is magával hordozza a bizalmat. De Daliah óta képtelen vagyok arra, vakon tegyem meg mindezt. Nekem is jobban oda kell mindenkire figyelnem.
- Köszönöm, ha így lesz fogok szólni. De most elengedlek, bőven adtam neked munkát és nekem is van még mit felgöngyölítenem - mosolygom kedvesen a nőnek, mely inkább illedelmes, mint őszinte. De talán megbocsátja most nekem. A helyzetünk nem rózsás, nincs miért boldognak lennem.
- Köszönöm:
- a játékot, egy élmény volt! Imádtam minden sorát és nagyon örülök neki, hogy elfogadtad az ajánlatot. Folyt.köv.
Diane Johnson kedveli ezt a posztot
Mentor - 12. szint
Diane Johnson
Nashota & Diane
Ránéztem. Kezeim még lazán összekulcsolva feküdtek ölemben, arcomra kedves, egyetértő mosoly ült ki. A nő jól látja, és egyáltalán nem vagyok benne biztos, sikerülhet -e áthidalnunk valahogy ezt a problémának nem nevezhető -jelenleg mégis az volt- tényt. Elvégre korántsem megszokott, hogy egy szimpatizánsnak mindenkire kelljen vigyáznia, bőven elég nekik egyetlen boszorkányt megvédeni. Ismerem a saját korlátaimat és heppjeimet is, Darlynek sem volt túl könnyű dolga velem eleinte, ámbár valós életveszélybe nem sodortam magam soha. Fiatalon még úgy gondoltam bármit megtehetek, előttem az élet, mintha semmi sem számítana. Az a fajta nő voltam, aki bátran nézett szembe nála jóval hatalmasabb alakokkal, mert mondani bármit lehet, ha bizton tudod, van aki mögötted áll, nem volt bennem félelemérzet. Jöttem-mentem a nagyvilágban, fejemben meg sem fordult a halál gondolata. Harminc évesen még az emberek is ritkán mélyednek bele ebbe a témába, boszorkányként pedig volt időm bőven. Aztán egyszer csak találkoztam Thomasszal és onnantól kezdve valami megváltozott. Volt kit féltenem. Az igazi csapást azonban nem ő, hanem gyermekünk néhány óráig tartó élete mérte rám. Felkészületelenül toppant elém az elmúlás, két kézzel markolva bele szívembe; nem tudtam elképzelni az életem nélküle. A fekete ruhás aznap belőlem is elragadott egy darabot, átadva az örök enyészetnek. Sosem vágytam kiemelkedő, flancolós életre, megelégedtem volna a férjemmel és azzal, jó anyja lehetek a kislányomnak, de elvették őt tőlem és ezt talán sosem fogom tudni megbocsátani az isteneknek.
- Tetszik ez a “világban” szóhasználat. - gondolok itt arra, nem azt mondta, Atlantaban vagy Georgia-ban van sok elárvult szimpatizáns, hanem bővítette a kör sugarát. Nem hiszem, hogy hirtelen hajtóvadászatra emlékeztető körútra kellene indulnunk, de aki nyitott rá és jelenleg nincs boszorkánya, miért ne csatlakozhatna hozzánk?
A lehetőségek mérlegelése és régmúlt varázslatok kapcsán előző szavaimban helyt adok a “nem tiltott” kifejezésnek is, ez sokkalta inkább saját magamnak szól, mint Nashotanak, valószínűleg ő is tudja. Azt hogy mihez kezd a könyvekkel vagy a talált információval nem tudom befolyásolni, csupán bízhatok józan megítélésében. Nincs könnyű helyzetben, de biztos vagyok benne, bárhogyan is cselekedjen, a koven érdekeit szem előtt tartja.
-Az, hogy kihasználják-e a lehetőséget, elfogadják-e a javaslatodat, rajtuk áll. Véleményem szerint ez az eset többünket ráébresztett arra, szükségünk van a szimpatizánsokra. - nem kényszeríthetünk senkit erre, a tanulságot vonják le ők maguk. Megértem azokat is, akik úgy vélekednek, védelmezőt maguk mellé venni egy bensőséges bizalmi viszonyt eredményez, kicsit olyan mint amikor társat választ magának. Nem lehet elhamarkodottan dönteni.
A célom az volt, a Főboszorkány elé tárjam véleményem - amin aztán vagy elgondolkodik, vagy tovább áll, nem meggyőzni szerettem volna, vagy magyarázkodásra bírni, csupán egy másik szemléletet mutatni.
Mi tápláljuk saját sérelmeinket, a haragot egymás iránt és elméletben olyan egyszerűnek tűnik mindezt hátrahagyni. Ezeknek az energiáknak rég nem lenne semmi erejük, ha nem táplálnánk és adnánk tovább őket, így csak megtébolyítanak minket. Számomra is fájó, nem vagyunk képesek összefogni, csupán rövid időre. A halandókkal kapcsolatos vélekedésére egyett kell értenem, sajnos valóban nem a legmegbízhatóbbak úgy nagy általánosságban sem. Van aki az anyját is eladná két dollárért, ámbár az ilyeneket hamar ki lehet szűrni.
-Az emberek egyébként sem túl erkölcsösek, ha csak nincs alapos okuk rá. Mindenki érzelmi alapon hoz döntést… - valamilyen szinten mindig belekeverik ezt - … az eddigi tapasztalatai alapján. Kellő motivációval nem árulnak el, csak a megfelelő dolgot kell felajánlani. Nem egyszerű ezt megtalálni, van akinél könnyebb, másoknál nehezebb. Ám ha elzárkózik, még mindig törölhetjük az emlékeit. - bólintok végül rá arra jómagam is, amit ő mondott. Egyébként sem volt ellenemre, csupán a hirtelen intézkedést kezeltem fenntartásokkal. Nyilván éveken keresztül sem szeretnék győzködni valakit, legyen a segítségünkre, nem életszerű és bizonyosan hamar ráunnék az illetőre. Talán én magam végezném el rajta a felejtés és az emlékcsere varázslatot.
Daryllel kapcsolatban reméltem, hogy ezt mondja és nem azért, mert titkolózni szeretnék előtte, csupán ráér megtudni akkor, amikor aktuálissá válik. Neki valószínűleg nem lesz feladata a billings-i gyülekezettel és falkával, persze időben fel fogom készíteni, ne érje váratlan meglepetés.
-Amint eljutunk a montanaiakhoz is, beszélek Daryllel, addig szükségtelennek érzem. Tud nekem másban is segíteni, nem kell feltétlenül ezzel foglalkoznia. - hasznosabban is töltheti a szabadidejét, mintsem a múlton való kesergés - tudom, pont én mondom ezt, de… egy kicsit azért sajnálom a gyermekét, amiért a férfi nem képes elfogadni a döntését, elvégre semmiféle rossz szándékot nem mutattak felé egyszer sem. - Ha részedről rendbe van, bevonnám őt is a rám bízott feladatokba. - lesz bőven kit felkeresni és egyébként is szívesen veszem, ha a férfi mellettem van. Kellemesen csendes társaság tud lenni, aki csak akkor szólal meg, ha lényeges mondanivalója van.
Szándékosan semmiképp nem fogom hátráltatni az ügyet, elvégre a cél közös. Megteszem a tőlem telhetőt, abban viszont igaza van, ha túlzott ellenállásba ütközök, életbe kell léptetnünk a másik megoldást, nem engedhetjük meg magunknak a lelepleződést. Az emberek igen kreatívak tudnak lenni, ha bajkeverésről van szó.
-Összeírom a kovenek elérhetőségét, majd nekilátok átnézni a listát. - állok fel végül búcsúszóra, nem kívánom tovább feltartani, kismillió dolga akad még ezen kívül és jobb szeretek hatékony gyorsasággal dolgozni. - Ha bármiben a segítségedre lehetek, csak jelezd. - biccentek felé előzékenyen, majd ha megkapom a jelzést, indulok is kifelé a helyiségből, hogy nekilássak a rám bízott teendőknek.
//Nagyon szépen köszönöm a játékot! Örömmel fogadtam el az előléptetést, várom a folytatást! //
Nashota Hayes kedveli ezt a posztot
2 / 2 oldal • 1, 2
2 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|